“MÁRIA ELSZENDEREDÉSE” ORTODOX TEMPLOM (HOLDAS TEMPLOM)

“MÁRIA ELSZENDEREDÉSE” ORTODOX TEMPLOM (HOLDAS TEMPLOM)

Elhelyezkedése: Nagyvárad, Unirii tér 2 szám

A Sebes Körös partján található város központjában több mint két évszázada magasodik Nagyvárad egyik legismertebb egyházi épületének impozáns architektúrája.  A Holdas Templom, ugyanis erről van szó, a XVIII. század végéről származik, amikor II. József Ausztria királyának 1781. október 29-i Türelmi rendeletének kihirdetése nyomán engedélyezik az első ortodox felekezetű templom építését a város központjában.

A templom építése ténylegesen 1784 november 9-én kezdődött.  48 év telt el a munkálatok befejezéséig. Az épület teljes befejezése, beleértve a belső falak festését, az ikonosztáz , a szobrok és az aranyozott részletek elkészítését 1831-ben történt.  1832 június 11-én szentelték fel a templomot.

Ez az első tornyos templom, melyet az Új Városban építettek.  Továbbá az első ortodox templom, amely a vásártér szívében látott napvilágot.

Az Egyesülés Terén ma látható vallásos műemlék, a Fekete Sas Palota és a Szent Miklós Görög-katolikus Katedrális közelében Jakob Eder tervező által elkészített építészeti tervek eredménye, melyeket Ioann Lins építészmérnök valósított meg.

Az épület egy késő barokk ihletésű autentikus építészeti alkotás, amely arányosan társítja a neoklasszikus jellegű elemeket a bizánci eredetű elemekkel.  Az egész architektúra oly módon lett alakítva és kigondolva, hogy lehetővé tegye az ortodox rítusú miserend teljesítését.

A templom belsejében található fafestmények, faszobrok és az aranyozott ikonosztáz Alexandru és Arsenie Teodorovici testvérpár művei az 1816-1831-es időszakból.  A képeknek több restaurációs időszaka követte egymást:  1977 és 1979 között Eremia Profeta festőművész elkészíti a templom freskó festményét, 2000-2001-ben pedig Marian Verza festő restaurálja ezek jórészét.  Jelenleg a Templom látogatói megcsodálhatják a freskó festményt, de azt is, amely a Teodorovici testvérek munkáiból megmaradt: az oltárelőfalon található ikonok, a főpapi széken, a szószéken  és a két karzaton lévő festmények.

A egyházi műemlék hitelességének talán egyik legnyilvánvalóbb aspektusát a harangtorony képezi és az ötletes szerkezet, melyet magába foglal.  Georg Rueppe váradi gépész által elkészített félig aranyos, félig fekete gömb, amely a toronyóra alatt kapott helyet, napjainkban is működik.  A szerkezet úgy lett megtervezve, hogy 28 nap alatt forduljon meg a tengelye körül, így lehetővé teszi a Hold változásainak mutatását.  Ennek a zseniális részletnek köszönhetően az épület felvette a „Holdas templom” becenevet, és a város lakosai is főleg ezen a nevén emlegetik.

Napjainkban a Nagyváradi Holdas Templom egy alapvető viszonyítási pontot jelent a város turisztikai forgalma számára, egy igazi kulturális, történelmi és vallásos szimbóluma lévén a városnak, melyben található, továbbá elevenen tanúskodik e régió lakóinak vallásos identitásáról.

A Templom nevezetességei:

  • A toronyóra és a harangtoronyban található szerkezet
  • A torony 1 méteres átmérőjű gömbje 28 nap alatt egy teljes kört ír le és mutatja a Hold fázisait
  • A toronyóra horgonykerekén található német nyelvű felirat ma is olvasható: „Georg Rueppert in Grosswardein, 1793” (Georg Rueppert Nagyváradon, 1793)
  • Horea portréjának hiteles másolata, aki emblematikus alakja volt az 1784-es felkelésnek (hosszú ideig az ikonosztáz felett állt az 1784-es felkelés hőse, Horea portréjának hiteles reprodukciója; jelenleg a Templomban ennek másolatát lehet látni, az eredeti a Nagyváradi Ortodox Püspökség Múzeumában található)
  • Régi fafestmények, aranyozott ikonosztáz
  • 000 üvegdarabból elkészített üvegfestmények
  • Késő barokk architektúra klasszikus és bizánci elemekkel
  • Roman Ciorogariu mártír püspöknek szentelt emlékmúzeum
  • Roman Ciorogariu püspök, Nicolae Popovici és Vasile Coman püspökök földi maradványai, Mihai Cristof és Mihai Pușpechi egyházalapítókéval együtt
  • A karzat orommezőjén lévő kőbe vésett feliratok, három nyelven szerkesztve: románul, görögül és szerbül (mely jelzi, hogy a Templomot a város román, görög (macedoromán) és szerb nemzetiségű lakósai emeltették)
  • A Templom ajtaja, amely szép bizánci stílusban készült, magassága 2,05 méter, szélessége pedig 3,45 méter
  • A Holdas Templom nagy csillárja, amely a templom belsejében függ 1983 óta; hársfából van faragva hatszög formában, arannyal befuttatva, három regiszterrel ellátva, egyenként a következő méretekkel: a magassága 4 méter, a kis regiszter átmérője 0,6 méter, a középső regiszteré 1,10 méter, a nagy regiszteré 2 méter; a villamosított gyertyatartók több dekorációs csokrot képeznek, melyek értékes ékességé teszik ezt a díszítő elemet
  • Márvány szobor mely 1970-ben készült

Más turisztikai látnivalók a közelben:

  • Szent Miklós Görög katolikus Katedrális
  • Fekete Sas Palota
  • Szent László Római-katolikus Templom
  • A Polgármesteri Hivatal Épülete és Tornya
  • Sion Neológ Zsinagóga
  • A kapucinusok kolostora és temploma (Str. Traian Moșoiu nr.1)
  • ”Hevra Sas” Az ortodox zsidó zsinagóga (Str. Mihai Viteazul nr. 6)
  • Holokauszt Emlékmű (Str. Mihai Viteazul nr. 4)

Források:

Péter I. Zoltán: Trei secole de arhitectură orădeană (Nagyvárad építészetének három évszázada), Nagyvárad,  Muzeul Țării Crișurilor Kiadó, 2003
Liviu Borcea: Memoria Caselor (Házak emlékezete), Nagyváradi Gheorhe Sincai Megyei Könyvtár kiadó, 2003.

Minden vélemény számít!