Az Újvárosi Református Templom
Elhelyezése: Nagyvárad, Kálvin János utca 1 szám
A Primariei utca és a Kálvin János utca útkereszteződésében elhelyezkedve, az Újvárosi Református Templom egyike a város azon kevés klasszicista stílusban épített épületének, amely a mai napi fennmaradt.
A templom helyén korábban gabonaraktár állt, melyet az Újváros kálvinista rítusú protestáns lakosai imaházzá alakítottak át. Mivel az egyedüli református templom, amely Olaszi negyedben állt túl szűkké vált a kálvinista rítusú protestánsok számára, jóváhagyták ennek az egyházi épületnek a felépítését az Újvárosban.
Az alapkövét 1835 április 14-én tették le. Az építési munkálatok 18 éven át folytak, 1853-ig bezárólag, mivel több kedvezőtlen esemény is megzavarta és pénzhiány is hátráltatta. A két szimmetrikus és impozáns torony felállítása később történt, az 1870-1871-es években. A műemlék építészeti kompozícióját Szász József mérnök tervei alapján készítik el.
Nagyvárad legnagyobb református temploma, mely téglából épült, kiválik a sallangmentes, egyszerű, szimmetrikus építészeti stílusával, téglalap alaprajzzal szentély nélkül, terem jelleggel.
A két harangtorony, melyek magassága eléri a 45 métert monumentális jelleget kölcsönöz az épületnek. A fenti szinten egy-egy erkély található fém korláttal körülvéve. A nagyváradi Polgármesteri hivatalnak jelenleg otthont adó palota építésének befejeztéig a Református Templom tornyai szolgáltak tűztoronyként. A tűzoldók innen figyelmeztették a város lakóit, ha tűz ütött ki, és tűzvész fenyegetett.
Mindegyik torony négy regiszterre van osztva függőleges síkon, az alapjuknál kerek ablakkal, a fenti regiszterekben félkör alakú végződéssel és különböző méretekkel. A tornyok harmadik regiszterében, a két azonos ablak felett honol a templom toronyórája. A tornyokat kupola alakú sisakok fedik be.
A Templom egyik harangja, amely ma is a keleti tornyában található 1909-ből datálódik és hatalmas méretei vannak.
Létezik egy kapu, mely a főbejáratát képezi az épületnek, és másik két mellékbejárat, melyek a az oldalsó tengelyeken helyezkednek el.
A Primariei utcai homlokzat egy görög templom reprodukciója, négy dór oszloppal, egy gerendával és egy háromszögű timpanonnal, de ablakokkal is, melyek félkör alakban végződnek.
A márványlapba vésett felirat magyar felirat mai is látható a főbejárat felett: ”E szent ház alapját a helv. hitv. N.Váradi / egyház letette MDCCCXXXV. Április 13-án külsőleg bevégezte MDCCCLIII)” A kőfaragó neve és a város Magyar elnevezése a felirat alá van bevésve: ”SLEZINGER JÓS[ef]. N[agy].V[árad]“.
A templom belsője szintén betartja a klasszicista stílust a szolidsága és dísztelensége által. Az egyenes mennyezet ugyanazon egyszerű konfiguráció részét képezi, mely ennek az építészeti stílusnak sajátja. A két végén egy-egy karzat található, egyik az orgona számára, a másik pedig a templom kórusa számára.
Egy igazi egyházi műemlék, amely uralja a Nagyvárad központjában lévő építészeti környezetet.
A Templom nevezetességei:
- A keleti torony, amely a következő magassági szinteken látogatható: 19 m, 26 m és 32 m
- A Templom keleti tornyának harangja 3,6 tonnás, és ezzel a súllyal a város legnagyobb harangja
- Az orgona 1904-es keltezésű, a temesvári Wegestein gyárban készült.
- Görög templom mintájára készült homlokzat
Más turisztikai látnivalók a közelben:
- A Nagyváradi Zsidók Történeti Múzeuma (a volt „Hinech Neorim” Ortodox Zsinagóga a Primariei utca 25 szám alatt)
- Angyali Üdvözlet Ortodox Templom
- A Polgármesteri Hivatal Épülete és Tornya
Források:
Péter I. Zoltán: Trei secole de arhitectură orădeană (Nagyvárad építészetének három évszázada), Nagyvárad, Muzeul Țării Crișurilor Kiadó, 2003
Péter I. Zoltán: Nagyvárad 900 éves múltja és épített öröksége, Budapest, 2005.
Péter I. Zoltán: Mesélő képeslapok. Nagyvárad 1885-1915. Bp., 2002.
Liviu Borcea: Memoria Caselor (Házak emlékezete), Nagyváradi Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár kiadó, 2003.
