A NAGYVÁRADI RÓMAI-KATOLIKUS VÁRTEMPLOM

A NAGYVÁRADI RÓMAI-KATOLIKUS VÁRTEMPLOM

Elhelyezkedése: Nagyvárad, Independentei tér 41. szám

A provinciális barokk stílusú építészeti műemlék, mely a Nagyváradi belső Vár Észak-keleti részén található, egyike a város legrégibb egyházi épületeinek.  A Várban található Barokk Templom építése 1775-ben kezdődött, és azon igyekezet szolgált alapjául, hogy megerősítsék a római-katolikus felekezetet ebben a térségben a török hódoltság és a római-katolikus püspök száműzetésének hosszú időszaka után.

A Vártemplom mai helyének szomszédságában állt I. László idejében az a kolostor, amely köré építették a várfalakat védelmi céllal.  I. László létrehozza a Nagyváradi Váradban a Káptalant, fontos vallásos, kulturális, szociális és közigazgatási céllal.  Ugyancsak ő teszi le az alapjait a Székesegyház és a Püspöki Palota felépítésének a Várban.  A hely jelentősége megnő László király III. Celesztin pápa általi 1192-es szentté avatásával.   Így a Várban található Püspöki Székesegyház, amely a király testét őrizte,  a középkorban egy sűrűn látogatott zarándokhellyé vált Kelet-Európában, ahol a kor tekintélyes személyiségei gyülekeztek. Luxemburgi Zsigmond király (1387 – 1437) meglátogatta a Székesegyházat és sok mindent tett azért, hogy Szent László tiszteletét növelje.  A Székesegyházban és a vár temetőjében I. László királyon kívül a királyi házaknak más emblematikus figuráit is eltemették :  II. Andrást, II. Istvánt, IV. Kún Lászlót, Erzsébet hercegnőt, Mária hercegnőt, Luxemburgi Zsigmond királyt.  A reformáció idején a Székesegyházat fokozatosan lerombolták.  A XVIII. században a Római-katolikus Püspökség visszakapta elveszített státuszát és nekikezdett a jelenlegi Templom építési munkálatainak.

A mai barokk Templom épülete először kápolna szerepét töltötte be a várőrség számára. Ugyanakkor istentiszteleti hellyé is válik a város római-katolikus hívei számára, főleg a német nyelvet beszélőknek.  A kommunista rendszer idején – 50 évig – az épületet nem használhatják istentiszteleti helyként, új hasznosítása raktár volt.  Eredeti szerepét csak 1992-ben kapja vissza, jelenleg Római-katolikus Plébániatemplom a Nagyváradi szlovák nemzetiségű római-katolikus hívek számára.

A templomot Lodovico Marini építészmérnök által javasolt tervek alapján építették fel.  Az évek során két lényeges restaurációs időszakon ment keresztül.

Az 1836-os tűzvész, mely a város fontos helyeit és épületeit is felemészti, nagymértékben károsítja a Vártemplomot is.  A XIX. század második felében állítják helyre Lajcsák Ferenc római-katolikus püspök pénzügyi támogatásával.  Ebben az időszakban a torony hagyma alakú sisak-tetejét (barokk részlet) egy egyszerűbb piramis formájúval helyettesítik lemezből, mely a mai napig megmaradt.

Később, az 1991-1992-es években a Tempom egy új felújítási szakaszon esik át a belső átalakításával és modern bútorzat elhelyezésével.  Hoznak még egy tipikusan barokk orgonát a Vártemplomba, amit ma is hallgathatnak a hívek a misék közben.  Ugyanakkor homlokzat-felújítási munkálatokat is végeztek.

A műemlék téglalap alakú alaprajzzal rendelkezik. A hajóba való elsődleges bejárat a harangtorony alatti henger alakú boltíves gangon keresztül történik, a nyugati oldalon pedig a Templom másodbejáratát egy egyszerű kőperem jelzi.  A torony mindegyik oldalán van egy nagy ablak félkörös végződéssel barokk stílusban, az épület mindkét oldalán pedig három nagy egyforma ablak lett elhelyezve, ugyanolyan barokk stílussal, mint a kisebb méretű téglalap alakú ablakok.

A Templom nevezetességei:

  • Provinciális barokk stílus
  • Piramis alakú sisaktető a Templom tornyán
  • Barokk orgona

Más turisztikai látnivalók a közelben:

  • A Nagyváradi Vár
  • A Nagyváradi „Urunk Feltámadására” felszentelt Ortodox Püspöki Katedrális (Városközpont)

Forrás:  

Péter I. Zoltán: 3 secole de arhitectură orădeană, (Nagyvárad építészetének három évszázada) MTCR. Nagyvárad, 2003.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad római katolikus templomai, Literatus Nagyvárad, 1992.
Péter I. Zoltán: Nagyvárad építészeti emlékei a barokktól a szecesszióig . Convex Kiadó Nagyvárad, 1998.
Liviu Borcea: Memoria Caselor (Házak emlékezete), Nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár kiadó, 2003.

 

 

Minden vélemény számít!